Lakójurta
Ezt kerested...
A jurtaszigetelés csúcsa
Amivel teljes lesz a kép
A Lakójurta
Ne érd be kevesebbel!
Megérkeztél!
Összegyűjtöttük a Lakójurtával kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat. Ezek azon kérdésekre igyekeznek választ adni, amelyeket érdeklődőink leggyakrabban feltesznek, és talán Benned is felmerültek már. Reméljük, hogy az alábbi információk hasznodra válnak, és további kérdéseket szülnek, melyeket alkalmasint személyesen is megbeszélhetünk…
Gyere, tarts velünk ezen a virtuális bemutatón!
Komfort és kényelem
Ma már természetes, hogy a jurta tündökén át egész évben megcsodálható a Nap és a csillagok ragyogása egy nyitható, víztiszta plexi búrán keresztül, mint ahogy az az igény is, hogy a jurtának legyen ablaka, esetleg több ajtaja.
Arról, amit egy átlagos lakóháznál megszoktunk, semmiképpen nem kell lemondanunk. A megvalósítható elképzeléseknek csak a képzelet szab határt.
A Lakójurta fűtése szinte minden ismert fűtési megoldással biztosítható. A hagyományos fatüzelés mellett szóba jöhet az elektromos fűtőberendezések széles skálája, valamint a legmodernebb hőszivattyús megoldások is, melyek a nyári kánikula idején hűteni is képesek a belső teret.
Minőség és megbízhatóság
A szélsőséges időjárási viszonyok között is stabil vázszerkezet a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő fából készül. Ennek köszönhető, hogy a biztonság mellett az esztétikai szempontok is maximálisan érvényesülnek.
A fából készült, és hőszigetelő üvegezéssel ellátott ajtók és ablakok időtálló felületkezeléssel kerülnek beépítésre, és szabadon variálhatók a tervezett funkció szerint.
A tündök fedése egy víztiszta plexi kupolával történik, mely a belső térből nyitható 15°-os szögben. Ez egyrészt magas hatékonysággal képes biztosítani a szükséges légcserét, másrészt – időjárási viszonyoktól függetlenül – gondoskodik a belső tér természetes fénnyel történő intenzív megvilágításáról.
A Lakójurta szigeteléséről egy speciális, légréssel ellátott passzív szigetelő rendszer gondoskodik, figyelembe véve minden épületfizikai jelenséget, amit a tartóssági szempontok szükségessé tesznek.
A külső ponyva egy csúcsminőségű, impregnált és egyben lélegző nagyszilárdságú poliészter szövet.
Garancia
A Lakójurták a legkiválóbb anyagokból, és alaposan átgondolt tervek alapján készülnek. Minden ügyfelünkkel kapcsolatban állunk, a használat közben szerzett tapasztalataikat igyekszünk a munkánk során maximálisan figyelembe venni.
A garancia vállalás idejére vonatkozóan a külső ponyva gyártói garanciáját tekintjük irányadónak, mely esetünkben 5 év. Ezen időn belül a ponyva némi koszolódáson kívül semmilyen funkciót érintő degradációt nem szenved el, sőt! A tapasztalatok azt mutatják, hogy akár a fenti garanciaidő dupláját is eléri az élettartama.
Ennek megfelelően a Lakójurtára rendeltetésszerű használat mellett 5 év garanciát vállalunk!
Amennyiben a külső ponyva állapota megfelelő, sem a szigetelés rétegei, sem a szerkezet nincsenek kitéve semmilyen veszélynek, ezek élettartama jóval meghaladja a ponyva élettartamát. Idővel, ha a külső ponyva cserére szorul, ezt a Lakójurta mindenkori alapkivitel-listaár ca. 20%-ának megfelelő összegből meg lehet valósítani, és az új ponyvára ugyanúgy vonatkozik a fent írt garancia.
A nem rendeltetésszerű használatból fakadó, ill. a garanciaidőn túli javítási igényeknek természetesen külön megbízás keretében tudunk eleget tenni.
Műszaki paraméterek
A méret is számít!
Lakójurtáink két méretváltozatban készülnek. A 6 méter átmérőjű, vagyis a kisebb méretű formarendszere hajlított keregeléceivel és egyenes tetőrúdjaival a „klasszikus” mongol jurta szerkezetét követi, de teherhordó rendszere a „kazah típussal” rokon. A 30°-os tetőhajlásnak köszönhetően ugyanis a kazah változat önhordó rendszere is elegendő stabilitást biztosít, ezáltal a tündök megtámasztása, vagyis Istenfák nélkül is stabil szerkezet adódik.
A nagyobbik Lakójurta a 8 méter átmérőjű változat. Ez az „alsó világát” tekintve a 6 méteressel azonos rendszerű, vagyis mind az oldalfal, mind az oldalsó nyílászárók rendszere – a kerület kivételével – ugyan az. A lényeges eltérés – a közel kétszeres alapterületen túl – a tetőszerkezet Istenfával történő megtámasztásában mutatkozik. Ebben a méretváltozatban ugyanis a klasszikus mongol jurta teherhordó rendszere működik, vagyis a tetőszerkezet nagyobb súlyát – a belmagasság optimalizálása érdekében alkalmazott 27º-os tetőhajlás miatt is – már szükséges megtámasztani.
A folytatásban mindkét változat műszaki paramétereit bemutatjuk.
6 m-es Lakójurta
Átmérő: 6,00 m
Falmagasság: 1,70 m
Tündök magassága: 3,00 m
Tündök átmérője: 1,20 m
Tetőhajlás: 30°
Alapterület: 28 m²
Légtér: 60 m³
8 m-es Lakójurta
Átmérő: 8,00 m
Falmagasság: 1,70 m
Tündök magassága: 3,30 m
Tündök átmérője: 1,70 m
Tetőhajlás: 27°
Alapterület: 50 m²
Légtér: 110 m³
Innováció
A jurtaszigetelés csúcsa
A Lakójurta szigetelőrendszere
A Lakójurta szigetelőrendszeréről külön fejezetben kell beszélnünk. Nem csak azért, mert egyedi és teljes mértékben saját fejlesztésünk, hanem elsősorban azért, mert ez a „Lakójurta lelke”.
A lejjebb részletesen bemutatásra kerülő passzív szigetelő rendszer a Lakójurtáink tucatjaiban bizonyítja hosszú évek óta, hogy lehet olyan jurtát készíteni, ami tényleg gondozásmentes, és a külső ponyva élettartamán belül nincs szükség szinte semmilyen karbantartásra néhány természetes apróságtól eltekintve.
Szigetelés mesterfokon
a szigetelőrétegként is működő egyedi fejlesztésű, innovatív passzív légrésnek köszönhetően
Ez, valamint a közel 10 éves gyakorlati tapasztalat a kiemelkedő tartósság legfőbb garanciája.
Passzív szigetelő rendszer
Minden, amit a Lakójurta szigeteléséről tudni kell...
A párakicsapódás
Minden olyan hőmérséklet-állapot okozhatja a nedvesség megjelenését a jurta szigetelőrendszerének rétegei között, amely során a környezeti, vagyis külső hőmérséklet – ezáltal a külső ponyva hőmérséklete – és a belső, rétegek közötti hőmérséklet különbsége eléri a kondenzáció megjelenéséhez szükséges mértéket. Ezen a ponton ugyanis a levegő páratartalma – ha akarjuk, ha nem – kicsapódik.
Egy ilyen állapot évszaktól, és napszaktól függetlenül bármikor kialakulhat. Példa lehet erre a téli fűtési szezon, a tavaszi, vagy őszi nagy hőingadozású időszakban a napnyugta utáni pár óra, de akár egy hirtelen nyári zápor alkalmával is létrejöhet a kondenzáció kialakulásához szükséges hőmérsékletkülönbség a rétegek között.
Káros jelenség
A pára kicsapódása és becsapdázódása rövid távon is jelentős bosszúságot okozhat. Az első jelek még alig láthatók, hiszen csak itt-ott, főleg a lábazati sávban és a nyílászárók körül jelennek meg nedves részek. Később, ha a nedvesség 1-2 héten át megmarad, megindul a gombásodás. A felület idővel elszíneződik, mely jelenség később egyre kellemetlenebbé válik, hiszen a jurta légterében érezhető lesz egy dohos szag, mely a komfortérzet csökkenése mellett az egészségünkre is káros. Ezzel megindul egy nehezen visszafordítható folyamat, ami végül használhatatlanná is teheti a jurtát.
Az építőipar válasza
A hagyományos könnyűszerkezetes építési eljárások logikája a lakótértől kifelé haladva (általában) a következő:
- a belső páradús légtérből a pára bejutásának megakadályozása a határoló szerkezetekbe (aljzat, falazat, födém) párazáró fólia beépítésével
- a hőszigetelés szakszerű kialakítása a teljes aljzaton, a falazaton és födémen a megfelelő anyagválasztással és rétegvastagsággal hőhidak kiküszöbölése mellett
- páraáteresztő fólia alkalmazása a szigetelés védelme érdekében
- a falazat külső burkolása (födém esetén a héjalás) és a szigetelő réteg között átszellőztetést biztosító légrés kialakítása
Fontos hozzáfűzni, hogy a fenti metódust olyan épületekre találták ki, ahol a fal belső és külső felülete is merev struktúra. Belül lehet OSB, gipszkarton, vagy egyéb, kívül szintén OSB, lambéria, vagy egyéb homlokzat burkolására alkalmazható merev szerkezetű burkolat. Látható, hogy a jurták sátorszerű kialakítása esetén ez a rendszer nem tekinthető adekvát megoldásnak.
Alkalmazási problémák
Az előző pontban tárgyalt hagyományos könnyűszerkezetes építési eljárások a jurták esetében – bár felmerülnek, sőt akadnak, akik alkalmazzák is – nem tekinthetők a legjobb megoldásnak. A hőhidak teljes kiküszöbölése talán még meg is oldható alapos és maximális körültekintéssel folytatott kivitelezéssel, de a teljes párazárás a sátorszerű kialakítás miatt nem biztosítható maradéktalanul. Amennyiben mégis ezzel próbálkozunk, a problémát (nedvesség rétegek közötti megjelenése) nem tudjuk megakadályozni, csupán koncentráljuk egy-egy gócpontra, amely a nehezen megközelíthető helyeken előbb-utóbb akut és állandósuló problémákat okozhat.
Azzal együtt, hogy a teljes párazárás bizonytalansága az egész rendszer működését alapvetően veszélyezteti, egy párazáró réteg beépítésével a belső tér páratartalma jelentősen emelkedni fog. Ennek a „benntartott” párának a kiszellőztetése folyamatos beavatkozást igényel. Ez a gyakorlatban leginkább a kötelező rendszeres szellőztetést jelenti, de léteznek olyan berendezések is, melyekkel egyfajta direkt páramentesítést biztosíthatunk. Ezek lehetnek páramentesítő berendezések, de kézenfekvő megoldásnak tűnhet hőszivattyúval (klímával) fűtött jurták esetében azok páramentesítő funkcióban történő üzemeltetése is. Ez esetben – értelem szerűen – a jurtában nincs fűtés!
Annyi bizonyos, hogy a hagyományos könnyűszerkezetes építési eljárások elvtelen, és átgondolatlan alkalmazása rejtett kockázatokat, ezzel együtt jelentős többletköltségeket eredményezhet, mely kiegészül a jurta üzemben tartásának olyan többletfeladatot jelentő fejezeteivel, mint a rendszeres szellőztetés (manuális, vagy automatizált), valamint a rendszeres ellenőrzés (a jurta nem hagyható magára hosszabb távon). És mindezek után még a megjelenő problémák „kezelésére” kitalált, amúgy „jól becsomagolt” félmegoldások teljes skáláját is megemlíthetjük, melyek létezésükben mutatják a rendszer alkalmatlanságát.
Lakójurta páravédelme
Megállapítható, hogy a kondenzációval, vagyis a pára lecsapódásával mindenképpen számolnunk kell. Csöpöghet a tündökről alá, nedvesítheti a szigetelést, folyhat az ablaküvegen, vagy alkalmazhatunk súlyos többletköltségek mellett szellőztetőrendszereket, sófalakat, és feltehetünk akárhány rétegű plexibúrát, a problémát újra és újra csak odázzuk.
Vagy…
Tekinthetünk a jurtára egy olyan entitásként is, ami nem csak organikus formájú, de organikusan is működik.
Ez azt jelenti, hogy az élő szervezet sajátosságaival bíró, vagyis Szerves!
Nem mellékes, hogy a forma maga kötelezi is az erre érzékeny jurtakészítőt. Egy, a környezetével harmonikus együttműködésben lévő jurta a pára mozgását a szigetelő rendszeren keresztül nem akarja megakadályozni. Ez olyan lenne, mintha úgy öltöznénk rétegesen, hogy akár alulra, akár felülre egy kivágott szemeteszsákot is magunkra húznánk.
A Lakójurta ehelyett a pára mozgásának egyenletesen, a jurta teljes felületén teret nyit. A páradiffúzió a teljes felületen egyenletes. A szigetelő réteg teljes rendszerére alkalmazzuk azt az elvet, hogy a rétegek páradiffúziós ellenállásának kifelé haladva csökkenő értéket kell mutatniuk. Így érjük el, hogy a pára útjába nem állítunk akadályt. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy „meglejtetjük kifelé” a párát.
Ezen rendszernek a lelke az un. passzív légrés.
Passzív légrés
A szigetelés rétegein átjutó (belülről kifelé haladó) pára intenzív kiszellőztetéséről gondoskodnunk kell.
Ha ezt nem tennénk, a külső ponyva belső felületén a pára lecsapódása idővel problémát okozna. Ennek megakadályozása érdekében a szigetelés és a ponyva belső felülete között egy, a teljes falazaton és a tetőzeten végigfutó légrést alakítunk ki.
A légrés szakszerű kialakítása mellett biztosítható a kondenzáció következtében kialakuló nedvesség kiszellőztetése. Ezt ki kell egészíteni azzal a rendszerelemmel (felületkiegyenlítő réteg), mely a külső ponyva belső felületén (lehetséges kondenzáció helye) a megjelenő, de még nem kiszellőztetett nedvességet átmenetileg akkumulálja azért, hogy az átmenetileg se tudja nedvesíteni a szigetelést.
Az előzőekben bemutatott szigetelési koncepció a következőképpen működik:
A környezeti levegő a külső ponyva alsó, nyitott részén (lábazati sárvédő alatt) beáramlik, a falazat mentén, majd a tetőzet vonalát követve felfelé halad, végül a tündök peremén, a búra karimája alatt visszajut a külső légtérbe. Az áramlás a hőmérsékletkülönbség révén, gravitációs úton automatikusan, a jurta használatának jellegétől függetlenül folyamatosan biztosított. Ennek eredményeként a ponyva belső felületén megjelenő, és a felületkiegyenlítő rétegben átmenetileg akkumulált nedvesség kiszellőztetése állandó.
Az eredmény
- a Lakójurta levegője mindig friss
- a Lakójurta használaton kívül nem igényel külön szellőztetést sem eseti, sem szezonális jelleggel
- a téli – esetlegesen használaton kívüli – időszakban nem szükséges állagmegóvó jelleggel szinten tartó fűtésről gondoskodni
- a ponyva, a szigetelés, valamint a faszerkezet védett marad a nedvesség hatására esetlegesen bekövetkező gombásodástól
- a ponyva és a szigetelő rétegek élettartama jelentősen megnövekszik
- nincs szükség semmilyen páramentesítő trükkre, sőt! Téli fűtésszezonban a Lakójurta belterében párásítás is szükségessé válhat.
Annak köszönhetően, hogy a passzív szigetelő rendszer minden rétege páraáteresztő, és a légáramlás, minimális mértékben ugyan, de megvalósul a rétegek között is, a jurta belső terében a levegő huzamosabb, használaton kívüli időszakokban is friss marad évszaktól, valamint szélsőséges időjárási és páraviszonyoktól függetlenül is.
A passzív légrés tervszerű működése biztosítása végett fontos, hogy a jurta oldalán lecsorgó csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni kell! Ennek legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja, ha a kavicságyazat alatti altalaj rendezett és tömörített felszíne a jurta alól kifelé lejt, ami a jurtára eső csapadékviz jurta alá jutását megakadályozza. Ahol a terepi adottságok indokolják, dréncső beépítése is indokolt lehet.
Időtálló és esztétikus
A fent bemutatott passzív szigetelő rendszer kialakítása nem enged meg kompromisszumot sem a felhasznált anyagok, sem az alkalmazott technológiák tekintetében. Ide kell sorolni a hagyományos kialakítású mongol típusú jurták külső ponyvarögzítő kötélzetének mellőzését is, melyek a légrés hatékony működését akadályoznák. Ezek funkciójának helyettesítése a külső ponyva speciális konfekciójával, rejtett ringlisorok, ill. kötélházak alkalmazása mellett oldható meg, melyek bár elsősorban a légrés zavartalan és hatékony működését garantálják, esztétikai szempontokat is szolgálnak.
A passzív szigetelő rendszer alkalmazása ugyan költségnövelő hatású, ugyanakkor mind a megfogalmazott célok, mind a lehető legmagasabb komfort hosszú távú biztosíthatósága érdekében elengedhetetlen.
A jurták fő ellensége a nem kívánt, vagy káros mértéket öltő nedvesség. A nedvesedés, és az ebből származó penészedés megjelenése könnyen megérthető épületfizikai okokra vezethető vissza.
Mindenki tapasztalhatta már, hogy a hűtőből kivett hideg sörösüvegen apró páraszemcsék jelennek meg, melyek kis idő múltán cseppekké gyűlve leszaladnak az üveg oldalán.
A jelenség okának megértéséhez szükség van a „harmatpont” fogalmának ismeretére. A harmatpont a levegőnek azon hőmérséklete, melynél alacsonyabb hőmérsékletnél megindul a levegő páratartalmának kicsapódása, a kondenzáció. Ez az oka a hideg sörösüvegen megjelenő nedvességnek is.
A pára kicsapódása és becsapdázódása rövid távon is jelentős bosszúságot okozhat. Az első jelek még alig láthatók, hiszen csak itt-ott, főleg a lábazati sávban és a nyílászárók körül jelennek meg nedves részek. Később, ha a nedvesség 1-2 héten át megmarad, megindul a gombásodás. A felület idővel elszíneződik, mely jelenség később egyre kellemetlenebbé válik, hiszen a jurta légterében érezhető lesz egy dohos szag, mely a komfortérzet csökkenése mellett az egészségünkre is káros. Ezzel megindul egy nehezen visszafordítható folyamat, ami végül használhatatlanná is teheti a jurtát.
A hagyományos könnyűszerkezetes építési eljárások logikája a lakótértől kifelé haladva (általában) a következő:
- a belső páradús légtérből a pára bejutásának megakadályozása a határoló szerkezetekbe (aljzat, falazat, födém) párazáró fólia beépítésével
- a hőszigetelés szakszerű kialakítása a teljes aljzaton, a falazaton és födémen a megfelelő anyagválasztással és rétegvastagsággal hőhidak kiküszöbölése mellett
- páraáteresztő fólia alkalmazása a szigetelés védelme érdekében
- a falazat külső burkolása (födém esetén a héjalás) és a szigetelő réteg között átszellőztetést biztosító légrés kialakítása
Fontos hozzáfűzni, hogy a fenti metódust olyan épületekre találták ki, ahol a fal belső és külső felülete is merev struktúra. Belül lehet OSB, gipszkarton, vagy egyéb, kívül szintén OSB, lambéria, vagy egyéb homlokzat burkolására alkalmazható merev szerkezetű burkolat. Látható, hogy a jurták sátorszerű kialakítása esetén ez a rendszer nem tekinthető adekvát megoldásnak.
Az előző pontban tárgyalt hagyományos könnyűszerkezetes építési eljárások a jurták esetében – bár felmerülnek, sőt akadnak, akik alkalmazzák is – nem tekinthetők a legjobb megoldásnak. A hőhidak teljes kiküszöbölése talán még meg is oldható alapos és maximális körültekintéssel folytatott kivitelezéssel, de a teljes párazárás a sátorszerű kialakítás miatt nem biztosítható maradéktalanul. Amennyiben mégis ezzel próbálkozunk, a problémát (nedvesség rétegek közötti megjelenése) nem tudjuk megakadályozni, csupán koncentráljuk egy-egy gócpontra, amely a nehezen megközelíthető helyeken előbb-utóbb akut és állandósuló problémákat okozhat.
Azzal együtt, hogy a teljes párazárás bizonytalansága az egész rendszer működését alapvetően veszélyezteti, egy párazáró réteg beépítésével a belső tér páratartalma jelentősen emelkedni fog. Ennek a „benntartott” párának a kiszellőztetése folyamatos beavatkozást igényel. Ez a gyakorlatban leginkább a kötelező rendszeres szellőztetést jelenti, de léteznek olyan berendezések is, melyekkel egyfajta direkt páramentesítést biztosíthatunk. Ezek lehetnek páramentesítő berendezések, de kézenfekvő megoldásnak tűnhet hőszivattyúval (klímával) fűtött jurták esetében azok páramentesítő funkcióban történő üzemeltetése is. Ez esetben – értelem szerűen – a jurtában nincs fűtés!
Annyi bizonyos, hogy a hagyományos könnyűszerkezetes építési eljárások elvtelen, és átgondolatlan alkalmazása rejtett kockázatokat, ezzel együtt jelentős többletköltségeket eredményezhet, mely kiegészül a jurta üzemben tartásának olyan többletfeladatot jelentő fejezeteivel, mint a rendszeres szellőztetés (manuális, vagy automatizált), valamint a rendszeres ellenőrzés (a jurta nem hagyható magára hosszabb távon). És mindezek után még a megjelenő problémák „kezelésére” kitalált, amúgy „jól becsomagolt” félmegoldások teljes skáláját is megemlíthetjük, melyek létezésükben mutatják a rendszer alkalmatlanságát.
Megállapítható, hogy a kondenzációval, vagyis a pára lecsapódásával mindenképpen számolnunk kell. Csöpöghet a tündökről alá, nedvesítheti a szigetelést, folyhat az ablaküvegen, vagy alkalmazhatunk súlyos többletköltségek mellett szellőztetőrendszereket, sófalakat, és feltehetünk akárhány rétegű plexibúrát, a problémát újra és újra csak odázzuk.
Vagy…
Tekinthetünk a jurtára egy olyan entitásként is, ami nem csak organikus formájú, de organikusan is működik.
Ez azt jelenti, hogy az élő szervezet sajátosságaival bíró, vagyis Szerves!
Nem mellékes, hogy a forma maga kötelezi is az erre érzékeny jurtakészítőt. Egy, a környezetével harmonikus együttműködésben lévő jurta a pára mozgását a szigetelő rendszeren keresztül nem akarja megakadályozni. Ez olyan lenne, mintha úgy öltöznénk rétegesen, hogy akár alulra, akár felülre egy kivágott szemeteszsákot is magunkra húznánk.
A Lakójurta ehelyett a pára mozgásának egyenletesen, a jurta teljes felületén teret nyit. A páradiffúzió a teljes felületen egyenletes. A szigetelő réteg teljes rendszerére alkalmazzuk azt az elvet, hogy a rétegek páradiffúziós ellenállásának kifelé haladva csökkenő értéket kell mutatniuk. Így érjük el, hogy a pára útjába nem állítunk akadályt. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy „meglejtetjük kifelé” a párát.
Ezen rendszernek a lelke az un. passzív légrés.
A szigetelés rétegein átjutó (belülről kifelé haladó) pára intenzív kiszellőztetéséről gondoskodnunk kell.
Ha ezt nem tennénk, a külső ponyva belső felületén a pára lecsapódása idővel problémát okozna. Ennek megakadályozása érdekében a szigetelés és a ponyva belső felülete között egy, a teljes falazaton és a tetőzeten végigfutó légrést alakítunk ki.
A légrés szakszerű kialakítása mellett biztosítható a kondenzáció következtében kialakuló nedvesség kiszellőztetése. Ezt ki kell egészíteni azzal a rendszerelemmel (felületkiegyenlítő réteg), mely a külső ponyva belső felületén (lehetséges kondenzáció helye) a megjelenő, de még nem kiszellőztetett nedvességet átmenetileg akkumulálja azért, hogy az átmenetileg se tudja nedvesíteni a szigetelést.
Az előzőekben bemutatott szigetelési koncepció a következőképpen működik:
A környezeti levegő a külső ponyva alsó, nyitott részén (lábazati sárvédő alatt) beáramlik, a falazat mentén, majd a tetőzet vonalát követve felfelé halad, végül a tündök peremén, a búra karimája alatt visszajut a külső légtérbe. Az áramlás a hőmérsékletkülönbség révén, gravitációs úton automatikusan, a jurta használatának jellegétől függetlenül folyamatosan biztosított. Ennek eredményeként a ponyva belső felületén megjelenő, és a felületkiegyenlítő rétegben átmenetileg akkumulált nedvesség kiszellőztetése állandó.
Az eredmény:
- a Lakójurta levegője mindig friss
- a Lakójurta használaton kívül nem igényel külön szellőztetést sem eseti, sem szezonális jelleggel
- a téli – esetlegesen használaton kívüli – időszakban nem szükséges állagmegóvó jelleggel szinten tartó fűtésről gondoskodni
- a ponyva, a szigetelés, valamint a faszerkezet védett marad a nedvesség hatására esetlegesen bekövetkező gombásodástól
- a ponyva és a szigetelő rétegek élettartama jelentősen megnövekszik
- nincs szükség semmilyen páramentesítő trükkre, sőt! Téli fűtésszezonban a Lakójurta belterében párásítás is szükségessé válhat.
Annak köszönhetően, hogy a passzív szigetelő rendszer minden rétege páraáteresztő, és a légáramlás, minimális mértékben ugyan, de megvalósul a rétegek között is, a jurta belső terében a levegő huzamosabb, használaton kívüli időszakokban is friss marad évszaktól, valamint szélsőséges időjárási és páraviszonyoktól függetlenül is.
A passzív légrés tervszerű működése biztosítása végett fontos, hogy a jurta oldalán lecsorgó csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni kell! Ennek legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja, ha a kavicságyazat alatti altalaj rendezett és tömörített felszíne a jurta alól kifelé lejt, ami a jurtára eső csapadékviz jurta alá jutását megakadályozza. Ahol a terepi adottságok indokolják, dréncső beépítése is indokolt lehet.
A fent bemutatott passzív szigetelő rendszer kialakítása nem enged meg kompromisszumot sem a felhasznált anyagok, sem az alkalmazott technológiák tekintetében. Ide kell sorolni a hagyományos kialakítású mongol típusú jurták külső ponyvarögzítő kötélzetének mellőzését is, melyek a légrés hatékony működését akadályoznák. Ezek funkciójának helyettesítése a külső ponyva speciális konfekciójával, rejtett ringlisorok, ill. kötélházak alkalmazása mellett oldható meg, melyek bár elsősorban a légrés zavartalan és hatékony működését garantálják, esztétikai szempontokat is szolgálnak.
A passzív szigetelő rendszer alkalmazása ugyan költségnövelő hatású, ugyanakkor mind a megfogalmazott célok, mind a lehető legmagasabb komfort hosszú távú biztosíthatósága érdekében elengedhetetlen.
Használat
Amivel teljes lesz a kép
A Lakójurta üzem közben
A Lakójurta önmagában kerek és egész. Bizonyos értelemben viszont kiegészítésre szorul a megrendelők igényei szerint. Érdeklődőink többsége egy komplex funkcióegyüttest céloz meg álmaival, vagyis a Lakójurta terét szükség szerint ki kell egészíteni olyan, a komfort, a kényelem és a megszokott életvitelhez igazított igények szempontjait kiszolgálandó funkciókkal, képességekkel, melyek a látvány és a tér élményén túl a használat során is a teljes elégedettség érdekében működnek.
Ezeket a kiegészítéseket részben a jurtán belül, részben azon kívül kell/lehet megtenni. Alább összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kiegészítéseket:
- Fűtés (hűtés) megoldások,
- Vizesblokkok (konyha és fürdő),
- Szennyvízkezelés (ahol a csatornahálózat nem elérhető)
- Berendezés (a belső tér használata, különböző funkciók szeparálása)
Fűtés a Lakójurtában
Hogy jó idő legyen odabent
Jurtafűtés - alapok
Egy jurta fűtésére számos lehetőség adódik. A modern technológiáknak köszönhetően ma már a hagyományos fatüzelés mellett az elektromos, és hőszivattyús megoldások is reális alternatívát nyújtanak. Sőt!
Ahogy megszoktuk, vagy …?
A lakóházaktól eltérően a jurta szerkezeti elemei nem hőtartó anyagokból készülnek. Egy átlagos lakóház tégla falazata, illetve beton födémszerkezete a fűtőberendezésből származó hőt felveszi és viszonylag hosszú ideig megtartja, ill. visszasugározza a belső térbe. A jurta faszerkezete erre nem alkalmas. Télen a jurtában – akármilyen kiváló szigeteléssel láttuk is el – akkor van meleg, ha kis intenzitással is, de folyamatosan fűtünk.
Fatüzelés - Csak felelősséggel!
Első és legfontosabb, hogy a fatüzelés – akármilyen szép a kályhában ropogó tűz látványa – veszélyes üzem. Elsősorban a keletkező füstgázok jelentenek veszélyt, melynek kivezetése komoly méretezést igénylő feladat. Ezt bízzuk szakemberre, és attól, amit a szakember mond, soha ne térjünk el! A szükséges huzat biztosításához egy külső kürtőt kell elhelyezni, melynek méreteit szakszerű méretezéssel, szakember tudja biztonsággal meghatározni.
A szilárd tüzelésű berendezések 3 fő csoportba sorolhatók:
- Kandallókályhák – lemezkályhák
- Cserépkályhák, tömegkályhák, kemence
- Pellet kandallók
Kandallókályhák – lemezkályhák
Ha fatüzelésről beszélünk, minden olyan megoldás ideális lehet, mely gyorsan leadja (leginkább sugárzó hő formájában) az égéstérben keletkező hőt. A hideg jurta felfűtése a legkisebb lemezkályhával, vagy kandallókályhával sem tart tovább 15-20 percnél. Ezután a tüzelőanyag adagolásával és a huzat szabályozásával lehet a kívánt komfortérzetet fenntartani. Hátránya, hogy éjszakánként 2-3-szor fel kell kelni, és meg kell rakni a kályhát, ellenkező esetben nagyon hideg reggelre ébredünk.
Cserépkályhák, tömegkályhák, kemence
Cserépkályhát, kemencét a fent írtak miatt nem szoktunk javasolni, mivel ezek hőleadása a jurtában nem mondható ideálisnak. A min. 12 órás fűtési ciklusok (tömegkályhák esetében ez akár 24 óra is lehet) időben elnyújtottak, így az „üresjáratokban” a jurta túlzottan kihűlhet, ill. a hőleadás legintenzívebb szakaszában túlságosan meleg is lehet. Ez utóbbi ugyan kompenzálható egy szellőztetéssel, de így már csak a gazdaságosság rovására szabályozható a belső hőmérséklet. A maghőmérséklet újragyújtáshoz szükséges mértékű lecsökkenését mindenképpen ki kell várni, ez idő alatt pedig a jurtában könnyen a komfortos alá csökkenhet a hőmérséklet.
Pellet kandallók
A hagyományos kályhák mellett szóba jöhetnek még pellet kályhák is. Ezek ugyan költségesebb berendezések, ugyanakkor a hagyományos kályhákkal szemben jóval magasabb komfortot biztosítanak az egyenletes és jól szabályozható hőleadás miatt. A füstkivezetés, és a külső kürtő természetesen ez esetben is megoldandó feladat, csakúgy, mint a hamuzás, ill. a megfelelő minőségű pellet beszerzése. Előnye, hogy a tüzelőanyag sokkal könnyebben kezelhető, ritkábban kell „táplálni” a kályhát, egyenletesebb üzemű, ugyanakkor hátránya, hogy mind a beruházási, mind az üzemeltetési költségei magasabbak.
Elektromos fűtés lehetőségei
Ebben a fejezetben az elektromos árammal (az un. „ellenállásfűtés elve” alapján) működő fűtő berendezéseket tárgyaljuk. Ezek mindegyike az elektromos energiát alakítja közvetlenül hőenergiává, természetesen valamennyi veszteséggel. Egy ilyen fűtőberendezés hatásfoka annál jobb, minél inkább megközelíti a 100% -os értéket, de elérni sosem fogja. Értelemszerűen a régebbi típusok alacsonyabb, a modernebb berendezések magasabb hatásfokkal működnek, de a plafon az plafon, vagyis egységnyi elfogyasztott energiából egy kicsit kevesebbet fogunk érezni a bőrünkön. (A pénztárcáról később…)
A fent körülírt berendezéseket két csoportra oszthatjuk:
- Hagyományos berendezések
- Modern megoldások
Hagyományos berendezések
A legáltalánosabb és legkönnyebben elérhető megoldások járnak a legkisebb beruházási, és ezzel párhuzamosan a legmagasabb üzemeltetési költséggel. Ide tartoznak a pár ezer forintért beszerezhető hősugárzók, olajradiátorok. Ezek kiválóan alkalmasak időszakos használatra, amikor egy-egy napra, vagy csak pár órára szükséges a jurtát felfűteni. Ezt fajlagosan magas áramfelvétellel (2-2,5 kW) tudják elérni, ami nem túl megterhelő, ha csak rövid ideig használjuk ezeket a berendezéseket. Használatukat rövidtávon, és inkább az átmeneti idszőszakokban, ősszel és tavasszal javasoljuk. Ez természetesen csak azon jurták esetében jöhet szóba, melyeket télen nem használnak.
Modern megoldások
A korszerű fűtőpanelek a hősugárzók és olajradiátorok hatékonyságánál jóval magasabb hatásfokkal hasznosítják az elektromos áramot, ráadásul mindezt egy sokkal magasabb komfort mellett teszik. Ezek a berendezések a megfelelő fűtéstechnikai kiegészítőkkel szerelve alkalmasak arra, hogy egy előre beállított program szerint fűtsék a jurtát, vagy épp okostelefonról egy alkalmazás segítségével akár távolról is szabályozzuk a jurta felfűtését. Ezek a berendezések a hagyományos megoldásokhoz képest magasabb beruházási költséget jelentenek, mely elsősorban az amúgy szép és tetszetős fűtőpanelek és kiegészítőik árában mutatkozik meg. Az üzemeltetési költségek a használat mennyiségétől függenek, folyamatos, 4 évszakos használat esetén jelentős összegekről beszélünk.
Hőszivattyú - a jurtákba teremtve
A modern fűtőberendezések közül a legkorszerűbb és leggazdaságosabb a hőszivattyúk alkalmazása, melyek a legjobb megoldást jelenthetik sok szempontból. A közismertebb néven hűtő-fűtő klímáknak nevezett berendezések a felvett elektromos áramot arra fordítják, hogy a külső légtérből hőt szivattyúzzanak a belső térbe. Ez a hűtőgép elvén alapszik, vagyis akkor is képesek a belső tér hatékony fűtésére, ha kint kemény mínuszok vannak.
Verhetetlen hatékonyság
Amíg egy hagyományos hősugárzó, vagy olyajradiátor 2-2,5 kW áramfelvétellel dolgozik, egy korszerű fűtőpanel 1,5-2 kW áramfelvétellel is beéri, de inkább csak átmeneti időszakokban (ősszel és tavasszal) lehet elegendő meleget előállítani velük egy 6 méter átmérőjű jurtában (olykor egy berendezés nem is elég). Egy jól elhelyezett inverteres klímaberendezés 1,5-2,0 kW áramfelvétel mellett képes egy közel kétszer akkora légterű 8 méteres jurta téli kifűtésére is, hiszen a felvett teljesítmény közel négyszeresét képes leadni kalorikus teljesítményként.
Minden egyben
További előnye, hogy folyamatosan forgatja (ezáltal tisztítja is) a levegőt, speciális helyzetekben alkalmas a páramentesítésre, és fordított üzemben a meleg nyári napokon a jurta klimatizálása is biztosított. Célszerű un. parapett v. konzol klímát választani, ami pl. egy ablak alá, vagy a jurta falához egy radiátorhoz hasonlóan könnyen elhelyezhető. Ennek beruházási költsége némileg magasabb a hagyományos oldalfali változathoz képest, de kimondottan rendszeres, hosszabb távú, vagy állandó tartózkodás esetén viszonylag gyorsan megtérül.
Fürdőszoba, vizesblokk
Tisztázunk néhány kérdést
Fürdőszoba a jurtában
Manapság már természetes igény, hogy a jurtában, vagy a jurtához közvetlenül, esetleg közvetve kapcsolódóan legyen kialakítva egy fürdőszoba. A korszerű szárazépítési eljárások ma már lehetővé teszik ugyan az ehhez szükséges belső térlehatárolást, ám az intenzív páraképződés és az ezzel járó veszélyek, valamint a jurta kerek belső terének megtörése miatt a belső fürdő kialakítását nem tudjuk jó szívvel javasolni.
Sokkal üzembiztosabb megoldás, ha a fürdőt külön épületben, a jurta mellett helyezzük el. A belső kerek tér fent említett megtörése így kiküszöbölhető, valamint az alkalmazandó megoldások konvencionálisabbak, így olcsóbb, kompakt megoldások is szóba jöhetnek. További előnye, hogy üzembiztosabb, ill. bármilyen karbantartás, hibaelhárítás egyszerűbb, és a jurta szerkezetét, talapzatát és szigetelőrendszerét semmilyen veszélynek (beázás, párásodás, esetleges penészedés) nem tesszük ki. Mind állandó használatú, mind időszakos használatra szánt jurtáknál – de főleg szálláshelyek kialakításánál – mindenképpen ez a megoldás a legjobb.
Konyha a jurtában
A teljes lakófunkció a konyha meglétével teljes. A konyha helyét illetően nincs olyan szigorú szabály, mint ami a fürdő esetében érvényes, hiszen a konyha manapság már a lakótér szerves részeként is funkcionál. Közösségi tér az étkezővel együtt, amely a jurta belső terébe könnyen beilleszthető.
Természetesen a keletkező szagok mérséklése céljából inkább kisebb teakonyhák kialakítását javasoljuk, egy külső nyárikonyha mellett ennél többre a belő térben nincs is szükség az esetek többségében. Ha erre nincs lehetőség, érdemes az intenzív szagelszívást egy arra alkalmas berendezéssel biztosítani. Ez amellett is indokolt lehet, hogy a jurta kisszellőztetése gyorsan és hatékonyan megoldható a nyitható plexibúrával. Értelemszerűen ez a téli időszakban hőveszteséggel is jár. Ez esetben érdemes mérlegelni, és inkább egy kicsit több hőt veszíteni, mint kellemetlen szagokkal együtt élni.
Fentiek összegzéseként megállapíthatjuk, hogy a külső vizesblokkok (akár kombinált /fürdő – nyári konyha/ kialakítása) lehet a legideálisabb megoldás, vagyis külső fürdő, és hozzáépített, vagy mellette kialakított nyárikonyha külső étkezővel, míg a jurtában bent egy teakonyha egy belső étkezővel.
Az igények természetesen sokfélék lehetnek. A fent leírtak például a klasszikus lakó funkcióhoz illeszkednek leginkább, de természetesen ettől eltérő igények és megközelítések is létjogosultak lehetnek. Egy biztos: mi igyekszünk az igényeidet maximálisan figyelembe venni, és egyben tapasztalatainkat a legérthetőbb módon átadni Neked!
Szennyvízkezelés
Bízzuk profikra a piszkos munkát!
A csatornahálózat nem elérhető?
A jurta szellemisége mind a természethez való közelséggel, mind a fenntarthatósággal rokon. Ehhez a szemlélethez illeszkedik a Biorock szennyvíztisztító rendszere, amely ideális választás ott, ahol nincs kiépített csatornahálózat.
Alapos megfontolás után – a számtalan lehetőség közül – ezt a berendezést választottuk. Ez a környezetbarát technológia segít minket abban, hogy a keletkező szennyvizet hatékonyan kezeljük és a tisztított szennyvizet a területünkön belül megőrizzük.
Hogyan működik a rendszer?
A berendezés működése egyszerű. Első lépésként leválasztja a nagyobb szennyeződéseket és szilárd anyagokat. Ezután a szennyvíz a tisztító szűrőn átfolyva kerül a biorektorba. Itt történik a biológiai tisztítás, ahol az egyedi ásványi alapú hordozó közegen megtelepedett baktériumok lebontják a szerves anyagokat, természetes módon tisztítva a vizet, adalékok nélkül. Végül a tisztított víz távozik a rendszerből, és a gyökérzónában hozzájárul a növények öntözéséhez.
Mi miért ezt választottuk?
Azon túl, hogy a környezetvédelmi előírásoknak maximálisan megfelel, fontos volt, hogy illeszkedjen a jurta szellemiségéhez.
Üzemeltetése egyszerű, árammentes, így zajmentes is. Tökéletesen illeszkedik a környezetbe, szaghatás nincs. Üzem közben minimális beavatkozást igényel, könnyen karbantartható. Szippantásra is mindösszesen 3-5 évente van szükség. Telepítése igen gyors, mindössze egy napot vett igénybe.
A rendszer magára hagyható, így időszakos és állandó használatra egyaránt alkalmas.
Tapsztalataink alapján jó szívvel ajánljuk az Arper Környeztvédelmi Kft. megoldásait egyedi szennyvíztisztítás terén.
Berendezés
Rend a lelke...
A Lakójurta berendezése
Ez az a fejezet, amelyet elsősorban megrendelőink írnak. Ebbe elvileg nem szabad beleszólnunk, mindenki a saját álmait keresi és találja meg a jurtában, és az mindenkinek a sajátja, vagyis nem kell, sőt nem szabad másokéval méricskélni. Van azonban pár gondolat, amit egy-egy felmerülő kérdés esetén körbe szoktunk járni, olykor az ismerkedés legelején ügyfeleinkkel.
Bútorozás
A jurta bebútorozást illetően van egy elvünk, amit jó szívvel javaslunk figyelembe venni. Ez így szól:
Ha a jurta falánál állsz és a jurta közepe felé nézel, akkor lásd a túlsó falat!
Nem fontos, hogy jobbra, vagy balra mindent láss, sugár irányban elhelyezett térelválasztóval, egy polccal, egy stelázsival, egy kanapéval, vagy bármilyen más hosszúkás bútorral egy 8 méteres jurtában lehet és olykor kell is funkciókat egymástól elválasztani. De az átlót jobb „egyben” hagyni, így a tér élménye a lehető legteljesebb marad még akkor is, ha egy 8 méteres jurtában akár 4-5 féle funkciót kell egymás mellett elhelyezni.
Belső tér felosztása?
„A kerek tér varázslat!”
Talán ennyiben minden összefoglalható, amit a lehetséges tér-osztás vonatkozásában fontosnak tartunk kiemelni. Meglátásunk szerint a jurta tere a körbefutó horizonton is „támaszkodik”, így annak egy-egy részét kitakarni, elzárni – horribile dictu elfelezni a jurtát – több, mint könnyelműség. Sokkal-sokkal több…
Azt valljuk, hogy egy jurtát sík falakkal határolt lakóterekhez nem érdemes hasonlítani. Senki sem négyzetmétereken lakik, mint ahogy nem évszámok, vagy kilók vagyunk mi sem. Organikus, vagyis ÉLŐ szervezetként működik a tér a jurtában. Azt, hogy a metsző síkok mit tesznek az élő szervezettel, azt a képekben gondolkozó ember pontosan tudja. Ezért van az, hogy ha valaki egy jurtát pl. egy konténerházzal vet össze, akkor összerezzenünk, és – József Attila képével élve – „Ezüstös fejszesuhanás játszik” érzékeinken, mert egészen másról szól számunka a jurta tere. Végső soron nem mérhető sem négyzetméterben, sem forintban, sem semmiben. Talán csak egyetlenegyben:
Milyen mélyen tudjuk saját belső univerzumunkat feltárni a jurtában?
Ehhez meg ugye nem kell más, csak mi magunk. No meg egy jurta..
© 2024 Metamor Natural Design Kft. • 8220 Balatonalmádi, Szigeti József u. 22.
Adószám: 14254099-2-19 • Cégjegyzékszám: 19-09-519102